Festékek

A festékek összetétele 

Szilárd összetevők
- kötőanyag: a szárazanyag tartalmat határozza meg
- pigmentek: a festék színét adják
- adalékok: száradásgyorsító, terülésjavító anyagok
- töltőanyag

Illékony összetevők
- oldószer: a kötőanyagot oldja
- hígító: a felhasználást segíti
 
Az akril

Kezdetben vala a szép emlékű Neolux, ami a legelterjedtebb egykomponensű akrilfesték volt (illetve még mindig az, ugyanis a Trilak még forgalmazza). Olcsósága mellett rossz színtartósságáról volt híres. Manapság többnyire kétkomponensű, szintetikus autófestékekkel dolgoznak. Az alapszínbe úgynevezett edzőanyagot öntenek, ami egy színtelen folyadék. Hatására a festékanyag belső szerkezete megváltozik. A bekevert festék felhasználhatósága kb. fél óra, ez a fazékidő, ennyi idő alatt kell felhasználni a festéket, utána túrósodni kezd, és használhatatlanná válik. A hőmérséklettől függően más edzőt használnak nyáron és mást télen. 

A metál

A metálhatást a finomra darált alumíniumszemcsék okozzák. Metálfestésnél először a kívánt színű, egykomponensű bázisfestéket fújják fel. Ez a bázis matt színű és viszonylag sérülékeny, ha nem kerülne rá lakk, akkor a réteg hamar lekopna. A lakkot általában két, esetleg három rétegben fújják, de van olyan lakk is, ami egy rétegben elég, és így képez kellően vastag réteget. Amíg a bázis egykomponensű, addig minden fedőlakk az akrilhoz hasonló kétkomponensű anyag.

A gyöngyház

Amit a hétköznapi értelemben gyöngyháznak hívunk, az csak gyöngyház hatású fényezés. A bázisfestékben kb. 10-20% a valódi kagylóból készült gyöngyházpigment. Az ára alig több, mint a hagyományos akril. 

A vizes jövő?

Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások az oldószerszegény anyagok alkalmazását követelik meg, ilyenek a vízbázisú festék. De valójában mit is jelent az a misztikus vizes bázis?

A hagyományos festékek szerves oldószert tartalmaznak. A hígító elpárolgásával köt a festék. A szerves hígítók viszonylag gyorsan párolognak, ezért a festékek gyorsan kötnek, de cserébe igen mérgezőek is. Emlékezzünk csak a nyolcvanas évekre, amikor a hivatalos és elismert kábítószer csak a szipuzás volt, ami nem más, mint a szerves hígítók belélegzése. Minden kötelező védőeszköz ellenére a hígítós festékekkel való tevékenység nem tartozik a legegészségesebb foglalatosságok közé, aztán még nem is beszéltünk a gyártási folyamatokról és a hulladékokról. A fő csapásirány, hogy a jövőben alacsony szerves oldószertartalmú vizes festékeket alkalmazzanak, ahol a víz váltja fel a hígító szerepét. Az az igazság, hogy a vízbázisú festékek is tartalmaznak szerves hígítót, de amíg a hagyományosban 50-60% van, addig a vízbázisúban csak 10%.

A festékek minden területén egyre dominánsabb a vízbázisú festékek alkalmazása. Barkácsvonalon legismertebb ilyesmi a Diszperzit, a vizes diszperziós festék. Megtudtam, hogy a vizes bázisú autófestékek minősége jobb, mint az oldószereseké, gazdaságosabbak, jobb fedőképességűek és az autógyárak gyakorlatilag csak vizes bázisú festékekkel dolgoznak.

A lakkokkal viszont van egy kis gond. Elviekben már léteznek vizes lakkok, de azért nem használják őket, mert a száradási ideje jóval hosszabb, így a kamra fűtése több energiát igényel, ami nem gazdaságos. Ezért a vizesbázisú metálfestékek alapjára magas szárazanyag-tartalmú (HS), kevés oldószer tartalmú lakkot fújnak. A vegyes alkalmazás jelenleg a leginkább környezetbarát és leggazdaságosabb megoldás.