Kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti eljárás

Kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti eljárás

Egy jogszerviz szakértőivel azt a témakört járják körbe, hogy vajon milyen lépések szerint kell eljárnia annak a károsultnak, akinek egy olyan jármű okozott kárt, melyre nem volt érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződés kötve.

Sajnos, a fenti példa nem is olyan ritka. Olykor előfordul, hogy a károkozói gépjárműre annak üzembentartója vagy nem kötött, vagy nem tartotta érvényesen fenn a kötelező felelősségbiztosítási szerződését.

Azt gondolhatnánk, hogy ilyenkor a károsult nem fogja tudni a kárigényét kivel szemben érvényesíteni. Ez azonban tévedés. Ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ), a törvény erejénél fogva köteles egy úgynevezett Kártalanítási Számlát fenntartani.

A Kártalanítási Számla helytállása

A Kártalanítási Számla valójában a biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, melynek az az alapvető fő feladata, hogy a kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartók gépjárművei által okozott károkat a károsult részére megtérítse. A Kártalanítási Számla nemcsak a fenti esetben jelenthet a károsult részére megtérülést.

A Számla ugyanis akkor is helytállást nyújthat, amennyiben a károkozás ismeretlen gépjárművel Magyarországon történt és halállal vagy súlyos személyi sérüléssel járt (csak ebben a körben), vagy a károkozói gépjármű beazonosítható, azonban az üzembentartója mégsem ismert.

A Kártalanítási Számla főszabály szerint ugyanúgy térít, mint a károkozói felelősségbiztosító. Vannak azonban kivételek. Ugyanis, ahogy arra már fentebb utaltunk, az ismeretlen járművel okozott károk vonatkozásában a megtérítésre csak és kizárólag a halál és a súlyos személyi sérülés körében van helye.

Ekkor az ezzel összefüggő károkat téríti a Kártalanítási Számla. Ilyen károk a sérelemdíj, járadék, egyéb.

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy mindazokat a károkat, amelyek a társadalombiztosítási ellátás, vagy más vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés helytállásából megtérülnek, azokat sem a személyi sérülés, sem pedig a gépjárműkár vonatkozásában nem köteles a Kártalanítási Számla megtéríteni.

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a károsult rendelkezik casco biztosítási szerződéssel, melynek terhére kéri a gépjármű javítási költségének a térítését és azt a casco ki is fizeti a számára, akkor a Kártalanítási Számla legfeljebb azokat a károkat téríti, melyeket a casco biztosítási szerződés már nem fedezett. Ilyen az önrész, vagy egy bérgépkocsi költség, esetleg a sérelemdíj követelése is.

Rossz hír azonban a károkozó számára, hogy ezzel a helytállási kötelezettsége nem szűnik meg. Ugyanis a Kártalanítási Számla kezelőjének, azaz a MABISZ-nak megtérítési igénye merülhet fel közvetlenül a károkozóval szemben is.

Tehát visszakövetelheti mindazt az összeget, amelyet kártérítés címén a károsult számára megfizetett. A tapasztalat pedig az, hogy a MABISZ ezeket a követeléseket zömében vissza is követeli a károkozótól.

Miként járjon el a károsult?

Szerencsés esetben, már a balesetet követően – például a rendőrségi intézkedés alkalmával – fény derül arra, hogy a károkozó nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel.

A károsult egyébként külön kérelemmel fordulhat a MABISZ irányába annak kiderítése érdekében, hogy ez valóban így van-e? Amennyiben a MABISZ nyilvántartásából megállapítja, hogy nem volt érvényes felelősségbiztosítási szerződése a másik félnek, akkor az alábbiakat javasolt megtenni.

Ha a károsult rendelkezik érvényes casco biztosítási szerződéssel, akkor ennek terhére javasolt a kárfelvételt elkészíttetni.

Ha nincs cascója a károsultnak

Ellenkező esetben célszerű valamelyik kárszakértői irodához fordulni annak érdekében, hogy a károsulti gépjármű sérülései szemlére kerüljenek és erről kárfelvételi jegyzőkönyv is készüljön.

Ezeket az iratokat, valamint a kárigény megalapozottságát szolgáló bizonyítékokat szükséges megküldeni a MABISZ részére.

Sajnos, az itteni kárrendezésre is igaz az az elv, hogy a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség a kárigénye vonatkozásában.

Ezért van külön jelentősége annak, hogy a baleset időpontjában és helyszínén a baleseti bejelentőlap megfelelően kerüljön kitöltésre, az esetleges tanúk személyét arra felvezessük, illetve nyilatkozatot kérjünk be tőlük, egyúttal fényképfelvételek készüljenek a helyszínről és a sérült járművekről.

Amennyiben a károsult bizonyítani tudja – mind jogalapján és összegszerűségét tekintve is –a kárigényét, akkor a Kártalanítási Számla, a törvényben foglalt szabályoknak megfelelően téríti meg a követelést.

Mint minden követelés érvényesítése kapcsán, itt is különös jelentősége van a bizonyítékoknak, így minél alaposabban dokumentálják a történteket, támasztják alá a követeléseiket, annál nagyobb esélye lehet a sikeres igényérvényesítésüknek is.


Vissza